15. The A Team (Február 14)
- Nézd a
mai újságot! – tolom Dora elé papírt.
- Zayn
Malik eljegyezte barátnőjét! – olvassa fel hangosan. – De jó ez a kép! –
örvend.
- Nem vagy
normális! – morogja Anne. – Amúgy kis fáziskésésük van! Már több mint egy
hónapja jegyesek vagytok!
- És még
mindig nem ünnepeltük meg! Ma kirúgunk a hámból! – pattan fel Dora és már
tárcsázza is telefonjába a vőlegénye számát. – Szia édes! Arról lenne szó,
hogy azt beszéltük a lányokkal, hogy ma kéne megünnepelni minket! Nyolcra?
Wolseley? Persze, hogy jó! Imádlak! Hiányzol! Jól van én is, de menjél már! –
rakja le a telefont.
- Akkor
mehetünk is ajándékot venni neked! – rángatom fel Anne-t.
- Ne
ráncigálj! Megyek már, na! – zsörtölődik. – És
most hova? – kérdi, már az utcán.
- Nem
tudom! – indulok el.
-
Szerinted mit kéne neki venni? – faggat az autóban.
- Őszintén? Gőzöm
sincsen…
- Biztos?
Neked általában vannak ötleteid! – húzza a száját.
- Na, jó!
Tényleg vannak! Valami dögös szettet a nászéjszakájukra vagy egy yorkie-t!
- És mi
lenne, ha mind a kettőt? Remélhetőleg csak egyszer jegyzik el egymást…
- Nem is
hülyeség! – hümmögök. Szóval először elkocsikázunk a kedvenc fehérnemű
boltunkba, aztán egy menhelyre. Nagyon sok édes kis állat liheg a fülembe, de
minket csak a yorkie-k érdekelnek. Ki is választunk egy lány kölyköt. – Várj! A
kutyát hova dugjuk, hogy ne lássa meg? – torpanok meg, kezeim között az ebbel.
- Hoppá! –
gondolkodik el Anne is. – Harrynél le tudjuk rakni, nem?
- Ha
szeret, akkor igen! – nevetek, majd előkapom a telefonomat. – Ugye tudod, hogy ma lesz
az eljegyzési parti? – szólok bele, amikor Harry felveszi a telefont.
- Neked is
szia, édesem és én is szeretlek! – morogja szarkasztikusan. – Igen, tudom. Zayn
nem rég hívott…
- Most
keltél? – vigyorgok. – Látod, mi van, ha nem velem alszol?
- Te
mentél el! – háborodik fel.
-
Vicceltem drága! – kuncogom. – Megvettük nekik az ajándékot és az érdekelne,
hogy lerakhatnám-e nálad?
- Persze! –
vágja rá. – Várlak!
- Szia! –
köszönök el, majd lerakom. – Mehetünk! –
fordulok a lány felé. Fél óra múlva már Harry kapucsengőjén
fekszem. – Engedj már be, mert lefagyok! – trillázom.
- Nem
tudom, hol van, de megölöm, ha nem veszi fel hamarosan! – vacogja Anne.
- Helló
Anne! – nevet Harry. – Ha emberölési szándékaid vannak, akkor nem engedlek be!
- Harry!
Fázunk! – morranok.
- Gyertek!
– enged be minket. Lefagyott ujjaimmal nagy nehezen belököm a kaput, majd a ház
felé veszem az irányt. Harry már az ajtóban vár minket. – Tényleg hideg van! –
vigyorog, miután megcsókol. – Mit vettetek?
- Köszönj
Killernek! – veszem elő a táskámból a kutyát.
- És a
szexi fehérneműnek! – röhög Anne.
- Kutya?
Komolyan kutyát vettetek nekik? – hüledezik.
- Bizony! –
bólintunk.
- Halálra
fogom röhögni magam, amikor Zaynnek kell megsétáltatnia! – terel be minket. –
Csináltam forró csokit! – nyom a kezünkbe két bögrét, ahogy belépünk.
- Már
tudom, miért vagyok veled! – kortyolok bele a meleg italba. – Ez jó lett,
cicafiú! – puszilom meg.
- Ide a
kabátokkal, cipőt le, a dögöt meg engedd ki! – utasít.
- Már el
is felejtettem, hogy ennyire házias vagy! – nevet Anne.
- Louisval
ilyen téren nincs szerencséd! – kacsint Harry. – Na! Kabátokat! – nyújtja a
kezét.
- Bocsi
édes, de már megyünk is, mert Dorának kell a segítség! – nézek rá bocsánat kérően.
- Már el
is mész? – biggyeszti le a száját.
-
Szeretlek! – suttogom a fülébe, majd gyors csókot nyomok a szájára.
Isten
áldja a gazdasági válságot! Az ő érdeme, hogy ma este a The Wolseley nincs dugig
tömve.
- Mint a vőfély… -
áll fel Louis. – Úgy érzem kötelességem pohárköszöntőt mondani!
- Na, erre
kíváncsi leszek! – morogja Harry.
- Hol van
Killer? – suttogom oda neki.
- A
kocsiban! Remélem, nem piszkítja össze! – felel.
- Szóval
ejtenék pár szót Zaynről! Először nagyon csendes voltál és ez, azóta sem
változott túl sokat, bár ilyen tekintetben Dora jó hatással van rád! Dora, neked
csak annyit, hogy kapd el a bradfordi rosszfiú grabancát! – csap az asztalra. –Azt
hiszem, mindannyiunk nevében kívánok sok boldogságot, legalább addig legyetek
együtt, mint én és Anne, szóval örökre, de mindegy! – gondolkodik el. – Ó és
áldjon meg az ég sok kicsi Malikkal! Dora, reméljük, hogy a postásotok egy Zayn
hasonmás lesz, vagy a gyerek rád hasonlít! Emeljük poharunkat a jegyespárra! –
vigyorog és felemeli a poharát. A könnyeinket törölgetve követjük.
- Mr. és
Mrs. Malikra! - nevetjük, majd egyszerre belekortyolunk a pezsgőnkbe.
- Most
jöhetnek az ajándékok! – konferál a vőfély.
- Egy
pillanat! Pillanat! – botladozik ki Anne a székek közül.
- Kocsikulcs!
– szólok oda barátomnak, mire csak lazán nekem dobja. – Kösszentyű! –
puszilom meg, majd Anne után rohanok. – Hello Killer! Hoppá! – nézek rá az
ülésre. – Hát az a buta Harry nem tudta, hogy dobozba kéne tenni téged? –
gügyögök az ebnek. – Hát akkor majd ő feltakarítja szépen…
- Menjünk
már! – szakít félbe Anne, majd felkapja a szettet és a meglepetést tartalmazó
tasakot.
- Miért
mindig nekem kell elvállalnom a koszos dolgokat? – morgom.
- Ne sopánkodj,
mint egy vénlány! – szól vissza. – Megjöttünk! – kiált a terem elejéből.
- Szerintem
elég lett volna ezt ott közölni!
- Olyan
negatív vagy ma!
- Zayn, te
add oda először! – fordulok a fiú felé.
- Remélem
tetszeni fog! – nyújt át menyasszonyának egy köteg fényképet, mire annak szeme
könnybe lábad.
- Vettél
egy házat? – kérdi meghatottan.
- Öt
hálószobásat! – bólint. Egy ház? Nem semmi nászajándék!
-
Köszönöm! – csókolja meg a vőlegényét.
- Mi
jövünk, mi jövünk! – ugrik eléjük Niall és Liam. – Hát… nem fogok
mellébeszélni! Megszerveztük a nászutatokat, méghozzá Argentínába!
- Fiúk! –
érzékenyül el Dora.
- Mi csak
egy kis szerénységgel készültünk! – legyint Louis, majd Harryvel karöltve előhúznak az
asztal alól öt szatyor gyerekruhát.
- Nem vagytok
normálisak! – prüszköli Zayn.
- A boltos
nő azt mondta ezek unisexek! – emeli fel a kezét Harry.
- Hát… mi
kevésbé voltunk eszementek… talán… - motyogom. – Mindegy! Az első
ajándékod! Anne! – rázom fel a lányt, aki gyorsan Dora kezébe nyomja a tasakot.
- Úristen!
Iszonyat jól néz ki! – rántja elő a fűzőt mindenki szeme láttára.
- Csak úgy
mellékesen adjuk ez hozzá! – adom neki a következőt.
- Ez… ti
nem vagytok épek! Ez most komoly? – nevet fel, mire bólintunk. – Vettetek nekünk
egy szatyornyi gumit?
- Fő a
biztonság! – bólogat Anne. – Belle! A harmadikat! – könyököl oldalba.
- Ja,
igen! Bemutatjuk Killert, a Yorkshire Terriert! – emelem fel a kis dögöt. Dora
hatalmasat sikkant és kikapja a kezemből szegény állatot, majd dögönyözni kezdi.
- De édes
vagy! – simogatja meg. – Igazán köszönök mindent! – mosolyog.
- Az A
Teamre! – emelem a poharamat.
- Az A
Teamre! – ismétlik utánam.
Sziaaaaaaaaa!
VálaszTörlésNem jutok szavakhoz..:D Louis beszédje isteni volt:DDD Nagyon bírtam!Siess a kövivel, már várom!
Jah és megint egy meglepetés :D^^ http://1d-tinymistake.blogspot.com/
Úristen :O Nem is tudom, hogy köszönjem meg! Tényleg nagyon hálás vagyok érte :)
Törléshuhuhu IMÁDOM NAGYON NAGYON jóóó alig várom a folytatást remélem hamar lesz :))) **.** mert már nagyon várom
VálaszTörlés