11. Wild Ones

Másnap reggel fehér párnák és Harry karjai közt ébredek. A hó már van vagy negyven centis és még mindig be van borulva. Fáradtan dőlök vissza Harry mellkasára.

- Jó reggelt! – morogja becsukott szemmel.

- Nem akartalak felébreszteni! – ásítom. – Aludj tovább! – puszilom meg. Botladozva indulok meg a fürdő felé. Egy gyors zuhanyozást és hajmosást követően frissen lépek ki a helységből. Nyugodtan sétálok végig az előtéren, amikor az orromat megüti valami ismeretlen illat. Szemöldök ráncolva nézek be a konyhába. Úristen! Ez… ez az amire gondolok? Ilyen nincs! Harry a konyhában áll egy szál kötényben, énekel és reggelit készít.

- Harry! – sikkantom.

- Szia! Kérsz? – mutat a palacsinták elé.

- Miért is ne? Csak előbb felöltözöm!

- Minek? – néz rám. – Jó vagy így!

- Ha te mondod! – vonok vállat és leülök az asztalhoz. Kétkedve és Harry pillantásától követve harapok bele a palacsintába. – Mostantól te főzöl rám! Nem viccelek! – nyámmogom.

- Még szép, hogy én fogok rád főzni! – mordul fel, majd leül mellém és elkezd enni. – Na és most mesélj valami cikiset!

- Cikiset? Hát… rendben. Hm… egyszer annyira röhögtem valamin, hogy levágódtam a székről és eltörtem a karomat.

- Ez inkább bénázás…

- Jó, oké! Anyám egyszer rajtakapott, amikor pornót néztem! – felelem, mire megkövül.

- Te. Vagy. Álmaim. Nője! – hápogja. – Könyörgöm! Mondd, hogy a barátnőm vagy! – kérlel, mélyen a szemembe nézve.

- De hát már az vagyok egy ideje! – értetlenkedem.

- De nem olyan…

- Tudom milyen értelemben értetted! – csattanok fel.

- Szóval akkor… ez most hivatalos meg minden? – kérdi.

- Félig – hümmögök. – A médiának nem kell tudnia róla! Egyelőre… - kezdeném a mondatot, de Harry hirtelen felkap a székről és a falhoz nyom. A törölközőm halk puffanással a földön landol. Pár pillanat erejéig egymás szemébe bámulunk, majd a következő pillanatban az ölébe kap és megcsókol. Az ezután következő dolgokról, meg csak annyit, hogy Harry már nem először bizonyítja be, mennyire nagyfiú…

Harryvel eddig remekül alakulnak a dolgok. A bungalóban töltött második napon, egyszer csak betoppantak a többiek is, Zayn és Dora már kézen fogva. A tábortűznél ünnepélyesen bejelentettük, hogy hivatalosan is együtt vagyunk már.

- Na, végre! Ez került nektek két évbe, nekem két hétbe! – csókolta meg Louis a mellette ülő Charlotte-ot, mire csak a fejünket csóválva felnevettünk. Az este hátralevő részében Louis csak két zacskó mályvacukrot szenesített el, amitől Niall idegrohamot kapott.

- A kaja nem játék! – ordított. Kedveskedve vettem a fáradtságot, hogy megvigasztaljam.

Most éppen a One Thing videoklipjét forgatják, ami teljesen titkos, így mi sem mehettünk velük mondván, hogy unnánk. Ezért ma a csajokkal elindultunk szétnézni a városban, hátha találunk valami ruhát. Már beesteledett, de még mindig nem végeztünk.

- Hova tovább? – kérdem a lányokat, sajgó bokámat tapogatva.

- Elvihetjük a szép hölgyeket egy körre? – szólít meg valaki hátulról. Már fordulnék is meg, hogy elküldjem melegebb éghajlatra, amikor Louisszal találom szemben magam. – Elkértük a forgatásról a buszt, szóval lenne kedvetek várost nézni?

- Persze! – nyögi rémülten Dora.

A városnézés, hát… szerintem a fiúkat ismerve mindenki tudja milyen lehetett. Mint kiderült ez amolyan búcsúest volt, mivel ma Amerikába kell utazniuk. Álmosan és kissé durcásan menetelek Harry mellett a reptéren.

- Nem sokára hazajövök! – próbál kibékíteni a helyzettel, de ahogy elnézem Zayn és Louis is ezzel küszködik.

- Egy hónap múlva! – fakadok ki. – Tudod te mennyi idő az? Mit fogok csinálni addig? Te mit fogsz? És mi van, ha…

- Belle! – ragad meg. – Nekem is ugyanaddig kell kibírnom, hogy nem lehetek veled, mint neked! Én sem örülök neki…

- Tudom! – sóhajtom. – Csak… nem szeretem, ha nem vagy itt! – motyogom lehajtott fejjel.

- Szeretlek! – lép közelebb hozzám. – Olyan buta vagy! – ölel át. – Mindennap hívni foglak!

- Miért eddig nem így volt megbeszélve? – nézek rá.

- De igen! – nevet fel, majd felém nyújtja a kezét, amit készségesen elfogadok. – Hiányozni fogsz! – mormolja a hajamba.

- Ha ez vígasztal, meg fogok pusztulni nélküled! – vigyorgok. – Menned kell, nem? – kérdem, amikor bemondják a járatát.

- Sajnos! – bólint.

- Tudod, utállak, amiért magadba bolondítottál! – fintorgok.

- Hé! Én sem utállak ezért! – háborodik fel. – Most már tényleg mennem kell!  Hívlak miután landolunk! – kapja fel a bőröndjét, majd hosszan megcsókol és a fiúk után siet. A csajokkal a váróterem hatalmas ablakaira tapadva nézzük végig, ahogy a gép felszáll. Szótlanul lépünk ki a reptér ajtaján.

- Na, és most mi lesz? – fordulok feléjük.

- Haza megyek és alszom egyet! – morogja Charlotte.

- Arra gondoltam, hogy elmehetnénk a fiúk házába, amíg nem jönnek haza! Talán könnyebb lesz együtt, nem? – mosolyodok el.

- Nem rossz ötlet! – hümmög Dora. – De be akarsz törni, vagy mi?

- Van kulcsom! – húzom elő a kabát zsebemből. – Harry adta! – vonom meg a vállam.

- Nálam is van! – mutatja meg az ő kulcsait Charlotte.

- Akkor mehetünk is! Majd útba ejtjük a lakásainkat! – húz be egy taxiba Dora.

A lányokkal már egy hete portyázunk Harryéknél. Az elején kicsit letörtek voltunk mindannyian, de aztán elkezdtük feltalálni magunkat. Sütöttünk, főztünk és csajos programokkal szórakoztattuk magunkat. A mai terv a menzesznaptár kikalkulálása egész évre. Bár nem értem minek…

- Nekem kész! – jelenti ki diadalittasan Charlotte és levágja az asztalra a papírt.

- Akkor én jövök! – pattanok fel az asztaltól. Kissé értetlenül kezdem írogatni a dátumokat.

- Valami nem stimmel! – motyogom, majd az ujjaimon kezdem számolni a napokat. Majd még egyszer és harmadszor is. Két hete késik! Eddig mindig pontos volt… Érzem, ahogy kiver a víz és kissé zihálni kezdek. – Inkább most kihagyom ezt! – pattanok fel. – Lemegyek a boltba! Kell valami? – veszem magamra a kabátomat.

- Hoznál valami gyümölcsöt? Ja és cigi és kéne! – kiált ki a konyhából Dora.

- Persze! Majd jövök! – lépek ki az ajtón.

A boltba érve gyorsan belerakom a kosaramba az egy kiló narancsot és almát, aztán elsietek a női részleg felé. Kissé megdöbbenve veszem észre, hogy van vagy tíz fajta terhességi teszt. Lekapom a legdrágábbat és a pénztárhoz állok.

- Még valamit? – kérdi unottan a pénztáros.

- Egy doboz arany Malborot! – fújom, mire érdeklődve néz rám. Terhességi teszt és cigi egyszerre…

- Tessék! – nyomja a kezembe, majd fizetek és sietve távozom. Otthon a lányok kezébe nyomom a gyümölcsöt, majd arra hivatkozva, hogy csak átöltözöm, a fürdőbe rohanok. És most már csak várnom kell… A vécén ülve, az arcomat a kezembe temetve várom, hogy leteljen az a pár perc, ami most óráknak tűnik. A telefonom ébresztője jelzi, hogy eddig kellett várnom. A kezeimet tördelve nézek a teszt helye felé, de nem merem megnézni… Egy nagy sóhajtás után erőt veszek magamon és a teszt után nyúlok, majd becsukom a szemem, lassan felemelem a tesztet és ránézek…A kis kijelzőn az alábbi szöveg olvasható: Terhes.